Szójegyzék

A szén-dioxid a Föld légkörében természetesen is előforduló légnemű anyag. Az emberi tevékenység révén is keletkezik, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor. Ez a legfőbb ember által előállított üvegházhatású gáz.

A karbonlábnyom az egyének, rendezvények, szervezetek, szolgáltatások és termékek által kibocsátott összes üvegházhatású gázt (ÜHG) jelenti.

A klíma egy nagyobb régió időjárási átlagait jelenti, legalább 30 éves periódust vizsgálva.

A klímaváltozás egy globális jelenség, mely során a bolygó megszokott klímája változik, főként emberi tevékenység hatására ( emelkedő hőmérséklet, csapadékmennyiség változása, szél változása, a szélsőséges időjárási viszonyok megnövekedett száma)

A komposztálás egy hulladékgazdálkodási forma, mely során a szerves hulladékok oxigén-dús környezetben természetes úton lebomlanak. Csak bizonyos hulladékok számítanak komposztálásra alkalmasnak, és csak ezeket szabad a komposzthoz adni. Élelmiszer hulldék (lásd: Élelmiszer hulladék), mint például a banánhéj, kávézacc, tojáshéj, ezek mind tökéletesek a komposztba.

A fogyasztás azon az elméleten alapszik, hogy a pénzköltés, és fogyasztás jót tesz a gazdaságnak. A fogyasztói szemlélet ellenzői az egyszerűbb, fenntarthatóbb életvitelt javasolják, ami a környzetnek is kedvezőbb.

A hulldékgazdálkodás olyan hulladékkezelési technikákra vonatkozik, melyek energia visszanyerése nélküli megoldásokat jelentenek, mint például a hulladéklerakók, föld alatti ártalmatlanítás, égetés.

A Föld Napja egy évente megrendezésre kerülő neves nap, amit szerte a Világon ünneplünk, április 22-én. Ilyenkor kifejezzük támogatásunkat a környezetvédelem felé, és felhívjuk a figyelmet a hosszútávú ökológiai fenntarthatóság fontosságára.

Az ökodizájn a termékfejlesztési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezeti szempontokat, olyan termékekre törekszik, amelyek a termék életciklusa során a lehető legkisebb környezeti hatást fejtik ki.

Ez egy áramforrás, amely segít élni az életünket. Különböző energiaforrások léteznek, például a Nap, amely táplálja az üzemeket, és a napelemeket, az üzemanyagok, amelyek a gépeinket mozgatják. De a saját energiánkat is felhasználjuk, például ha valamit felemelünk a földről.

Az energiahatékonyság az energiafogyasztás csökkentésének módszerére utal, ha kevesebb energiát használnak fel ugyanannyi hasznos teljesítmény eléréséhez. Például egy energiatakarékos 12 wattos LED izzó 75-80% -kal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy 60 wattos hagyományos izzó, de ugyanolyan fényt biztosít.

Az a hatás, melyet egy személy, vállakozás, tevékenység, stb. fejt ki a környezetre, például az általa felhasznált természeti erőforrások és az általuk termelt káros gázok mennyisége (lásd még: karbon lábnyom).

Az új, olcsó, hozzáférhető és divatos divatcikkek folyamatos áramlását a globális piacra a köznyelvben „fast fashion”-nek nevezik. A fogyasztás „fast” (gyors) aspektusa elsősorban a környezet számára jelent problémát, amikor tömegesen történik. Így a „slow fashion” a fenntarthatóság elvein alapuló alternatív megközelítésnek tekinthető (lásd: fenntartható divat).

Az élelmiszer-hulladék fogyasztásra szánt élelmiszer, amelyet az élelmiszer-ellátási lánc mentén dobnak ki, és nem használható fel.

Fosszilis energiaforrások, beleértve az olajat, a szenet és a szénhidrogént tartalmazó földgázt. Ezek az üzemanyagok évmilliók alatt képződnek a Földön, és égéskor szén-dioxidot termelnek.

A fő üvegházhatású gázok a vízgőz (H2O), a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluoros szénhidrogének (PFC) és a kén-hexafluorid (SF6). A vízgőz a legbőségesebb, körülbelül egy százalék. A következő legtöbb a 0,04 százalékos szén-dioxid. Az emberi tevékenység globális vízgőz-koncentrációra gyakorolt hatása túl kicsi ahhoz, hogy fontos legyen. Az emberi tevékenység más üvegházhatású gázokra gyakorolt hatása azonban nagy és kiemelten fontos. Ezek a gázok gyorsabban növekednek, mint amennyit eltávolítanak a légkörből.

A hulladéklerakó az a hely, ahol összegyűjtjük a szemetet, ahol a hulladékot a talajrétegek közé temetjük, hogy alacsonyan fekvő földterület alakuljon ki.

Akkor fordul elő, ha bármilyen hulladéknak az óceánba való bejutása káros hatásokat eredményez, ahol ez befolyásolja a tengeri élőlények létét.

Az újrahasznosítás a hulladékanyagok új anyagokká és tárgyakká alakításának folyamata. Ez fontos a világ hulladéklerakóiban lévő szemét mennyiségének csökkentése érdekében, amelyek szennyezik a Föld talaját, vizét és levegőjét.

A megújuló energia olyan energia, amelyet megújuló forrásokból gyűjtenek össze, amelyek természetes módon újratöltődnek egy emberi időskálán, például napfény, szél, eső, árapály, hullámok, biomassza (növényzet) és geotermikus hő.

Új módszert találni egy bizonyos tárgy használatára. Általában az újragondolt felhasználás szemétnek vagy elavultnak tekintett tárgyak felhasználásával történik, alternatív célok megtalálásával.

Azt jelenti, hogy egy tárgyat újra használunk, ahelyett, hogy kidobnánk.

Egy olyan modell, ahol a számunkra szükséges javakat nem birtokoljuk, csak használjuk, amikor szükségünk van rá. (kb. mint egy bérlési mód)

A fenntartható divat meghatározható olyan ruházatként, cipőként és kiegészítőkként, amelyeket a lehető legtartósabb módon gyártanak, forgalmaznak és használnak, figyelembe véve mind a környezeti, mind a társadalmi-gazdasági szempontokat.

Gyártási módszer, amely minimalizálja a hulladékot és csökkenti a környezeti hatást.

Az újrafeldolgozás számos olyan folyamatot képvisel, amelyek révén a „régi” termékeket módosítani lehet, és egy második életet kapnak, amikor „új” termékké alakulnak. Ily módon a hulladékból valami értékes lehet.

A hulladék olyan anyagokra vonatkozik, amelyek nem elsődleges termékek (azaz a piac számára előállított termékek), és amelyeket a termelő saját felhasználási célokra, a termelés, az átalakítás vagy a fogyasztás céljából már nem használ tovább, és amelyeket eldobni szándékozik. Hulladék keletkezhet a nyersanyagok kitermelése során, a nyersanyagok közbenső és végtermékké történő feldolgozása, a végtermékek fogyasztása és bármely más emberi tevékenység során. A hulladék nem foglalja magában a keletkezés (azaz létesítés) helyén közvetlenül újrahasznosított vagy újrahasznosított maradványokat, valamint a környezeti vízbe vagy levegőbe közvetlenül kibocsátott anyagokat.

A víz megőrzése: a víz és erőforrásainak megőrzésére, ellenőrzésére, fejlesztésére és kezelésére utal. Ha például nem használja a vizet, akkor zárja el a csapot, vagy ne dobja a szemetet a természetes vizekbe.

Az éghajlat a légkör állapota a hőmérséklet, felhősség, csapadék, szél és egyéb meteorológiai viszonyok tekintetében. Az éghajlat azonban az átlagos időjárás sokkal hosszabb ideig.